VI. Oktatásinformatika a felsőoktatásban konferencia és szakkiállítás

A nappali, levelező és távoktatási munkaformájú kurzusok digitális tananyagokkal való támogatása ma már elvárás a legtöbb felsőoktatási intézmény esetén. A kurzusfejlesztés konkrét lépései azonban módszertani és technikai nehézségeket is okozhatnak az oktatók számára. A poszteren bemutatott Moodle-kurzus az instructional design (oktatástervezés) bevett lépéseit követve egyszerre tanítja meg az oktatókat a kurzusfejlesztés szakaszaira, a megfelelő AI promptok megírására, valamint az oktatási céljaiknak leginkább megfelelő LLM eszközök kiválasztására és alkalmazására. Szabadon átalakítható mintapromptokat ad a kurzustervezőknek, és bemutatja, hogy az adott bemenetek alkalmazásával pontosan milyen kimeneteket szolgáltatnak a különböző elven működő, különböző forrásadatokon trenírozott nagy nyelvi modellek. A poszteren áttekinthető a Moodle-kurzus szerkezete, megismerhetők a mintapromptok, illetve részletek láthatók az egyes generált tartalmakból, amelyek a Moodle-kurzusban alkalmazott tematika alapján szakmailag és módszertanilag egyaránt megfelelő kurzussá tudnak összeállni azon oktatók keze alatt, akik a mesterséges intelligencia eszközöket asszisztensként szeretnék felhasználni oktatói munkájuk támogatására. A jógyakorlatként is értelmezhető kurzus segítséget nyújthat hasonló, saját oktatóanyagok tervezésében és kivitelezésében.

A mesterséges intelligencia az elmúlt években az élet szinte minden területén megjelent, így az MI-eszközök tudatos és etikus használata mára nem csupán előnyt, hanem alapkompetenciát jelent a felsőoktatásban is. A korszerű egyetemi képzésnek ezért olyan kurzusokat is kell kínálnia, amelyek segítik a hallgatókat eligazodni a technológia által formált információs társadalomban, és képessé teszik őket az MI reflektív, felelősségteljes alkalmazására tanulmányaik, tudományos munkájuk és későbbi szakmai tevékenységük során.

A poszter célja bemutatni a Károli Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóközpontjának munkatársai által kifejlesztett hallgatói MI-kurzust, amely a Moodle keretrendszerben valósult meg. A bemutató ismerteti a kurzus célkitűzéseit, felépítését, a megcélzott tanulási eredményeket, az alkalmazott módszertani megoldásokat és az értékelési rendszert. Emellett kitér az első kipróbálás során gyűjtött hallgatói visszajelzésekre, kiemelve a kurzus erősségeit, valamint azokat a területeket, ahol további fejlesztés indokolt.

A poszter Genially-alapú interaktív formában készül, lehetővé téve, hogy a konferencia résztvevői önállóan is felfedezhessék a tartalmakat. A bemutatott kurzus egy olyan bevezető jellegű program, amely más felsőoktatási intézmények számára is adaptálható, illetve mintaként szolgálhat a mesterséges intelligencia oktatásba való integrálásához.

A poszter a mesterséges intelligencia (AI) értékelésben betöltött szerepét vizsgálja a konferencia témájához szorosan kapcsolódva, annak egy gyakorlati területét feltárva. A téma aktualitását az AI-alapú megoldások gyors terjedése és az ezekkel kapcsolatos pedagógiai-módszertani kérdések indokolják. Mivel az elmúlt időszakban kutatóként és fejlesztőként is dolgoztam a mesterséges intelligenciával, ezekből a perspektívákból szeretném bemutatni, hogyan alkalmazható az AI nyitott végű válaszok automatikus értékelésére, személyre szabott visszajelzések nyújtására, valamint adaptív feladatsorok létrehozására. A poszter a kutatási eredmények áttekintésen túl gyakorlati példákon keresztül szemlélteti az AI működését az értékelés különböző fázisaiban, interaktív elemei pedig lehetővé teszik, hogy a látogatók önállóan is felfedezzék egy AI-alapú platform (Redmenta) háttérműködését – a kezdeti tervektől a megvalósításig. Külön figyelmet kapnak a kihívások: az átláthatóság, a pedagógiai megalapozottság, a torzításmentesség és a tanári szerep átalakulása. A poszter célja, hogy inspirációt adjon a fejlesztők és az oktatók számára az AI alkalmazására, valamint közös gondolkodásra hívjon az értékelés új formáiról, amelyek az oktatás jövőjét is meghatározhatják.

A Szakértői mozaik csoportalkalmazás használható hagyományos csoportszervező alkalmazásként: csoporttagokból megadott létszámú vagy megadott darabszámú csapat létrehozására. Az alkalmazás fő célja: 1) csapatok újrakeverése oly módon, hogy ne legyen átfedés a korábbi csapattagok között, azaz a csapattagok minden fordulóban más résztvevőkkel legyenek együtt; 2) szakértői mozaik megszervezése, vagyis a csapatok létrehozása úgy, hogy a kiindulási csapatokat figyelembe véve nem csak a tagok között nem lesz átfedés, de az egymás utáni fordulókban ugyanazzal a témával sem fog kétszer találkozni egy tanuló. A fent leírtaknak természetesen vannak matematikai korlátai, de tanórai használatra a fejlesztő tapasztalata alapján a program alkalmas. A program használata a tanórai csoportmunkák szervezését, ezáltal a feladatok kiadást támogatja. A program létrehozás mesterséges intelligenciával történt, ezáltal jó példa arra, hogy egy valós pedagógiai probléma megoldására használtuk az MI-t.

A tudományos közlés gyakorlatához hasonlóan a felsőoktatás nemzetközi trendjei is egyértelműen azt mutatják, hogy a generatív MI-eszközök betiltása helyett azok használatának észszerű szabályozása és a megfelelő szerzői nyilatkozatok kidolgozása jelenthet megoldást az új technológiák kapcsán felmerülő kihívásokra. Poszterelőadásunkban bemutatjuk, milyen szempontokat mérlegelve hoztunk döntéseket a szakdolgozatok és diplomamunkák mellékleteként benyújtandó MI-nyilatkozat tartalmi és formai elemeiről, amelyet az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karán a 2025–2026-os tanévtől tervezünk bevezetni. A nyilatkozat tervezésekor az volt a célunk, hogy a hallgató által kitöltött nyomtatvány egységes, áttekinthető formában tartalmazzon minden olyan információt, amely a konzulens, a bíráló és a védési bizottság számára egyértelművé teszi, hogy a szakdolgozó milyen technológiákat, milyen célra, milyen módon használt fel, és az érintett szakaszok hol találhatók a dolgozatban.

A Károli Gáspár Református Egyetem pedagógus és nem pedagógus hallgatói körében végzett attitűdfelmérés többszempontú elemzése.

A poszter bemutatja, hogyan építették be a Semmelweis Egyetemen a Voovo napi, rövid, visszatérő tanulási feladatait a tantárgyi értékelésbe. A módszer a Spaced Retrieval Practice elvén alapul, amely segít a hallgatóknak a hosszú távú tudásmegtartásban, és lehetővé teszi a tanulási folyamat részletesebb nyomon követését. A poszter gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogyan teszi lehetővé a rendszeres, kis lépésekben történő tanulás az értékelés újragondolását a felsőoktatásban.

A természettudományok oktatásában a laboratóriumi gyakorlatok kiemelkedő fontosságúak, ez az adott területre jellemző pedagógia. Egy ilyen gyakorlat során a hallgatók önállóan vagy kis csoportokban kísérleteket hajtanak végre az előzetesen megismert törvényszerűségek igazolására, vagy éppen a jelenségek megfigyelése révén maguk fedeznek fel összefüggéseket. Emellett a hallgatók ezek során tanulják meg a különböző eszközök használatát, és a veszélyes anyagokkal való munka szabályait. Az oktatónak tehát egyszerre kell figyelnie a különböző csoportok tanulására és munkájára is, amely komplex feladat. A mesterséges intelligencia ezen a területen is nagy segítséget jelenthet: választ adhat a hallgatók kérdéseire, amivel tanulásukat segíti; a felhasznált anyagokat felismerve felhívhatja a figyelmet a veszélyforrásokra; az adott eszközt felismerve annak használatához segítséget nyújthat, sőt a kísérleti berendezés összeszerelésére is alkalmazható. Mindemelett a szükséges előzetes ismeretek ellenőrzését is megkönnyíti kérdések generálásával és automatikus visszajelzéssel. Az ELTE Kémiai Intézet újonnan kialakított Super Smart Lab laboratóriumában ezek a különböző alkalmazások részben saját fejlesztésként kerülnek alkalmazásra.

A mai világban kulcsfontosságú, hogy a hallgatók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyek segítségével eligazodhatnak az összetett, ellentmondásos és megosztó kérdésekben, mint pl. klímaválság, polarizáció, rasszizmus és extrémizmus. A nyelvtanároknak egyedülálló lehetőségük és felelősségük is van abban, hogy egy olyan védett környezetet teremtsenek, amelyben elősegíthetik a kritikai gondolkodást és a szociális-érzelmi és globális készségeket is fejleszthetik megosztó témák megvitatásával. A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet játszik az oktatásban, és sok előnye mellett a MI számos módon segíthet a tanulóknak abban, hogy kifejtsék a véleményüket nehéz témákról. Poszteremen azt szeretném bemutatni osztálytermi kutatás eredményei alapján, hogy milyen MI alapú applikációk és MI által generált tartalmak segítik elő a hallgatók szabad véleménykifejtését a megosztó témákról. A poszter az interaktív, kattintható elemei segítségével bemutat 3 feladatot és az ezekhez kapcsolódó MI alapú applikációt, illetve ismerteti a kurzusom céljait és a hallgatók véleményét a MI-vel elősegített beszélgetésekről. A poszteren bemutatott feladatok bár legfőbbként a nyelvet oktató kollégáknak szólnak, hasznosak lehetnek bármely olyan kurzust oktatóknak, akik a hallgatók aktív véleményformálását és kritikai gondolkodását szeretnék elősegíteni.

A Károli Gáspár Református Egyetem az elsők között hozott létre a hazai felsőoktatásban olyan intézményi szabályozást, mely a mesterséges intelligencia (MI) eszközeinek alkalmazásához és azok etikai, szabályozási hátteréhez biztosít átfogó és gyakorlati iránymutatást. A szabályozó dokumentum különlegessége, hogy e-learning kurzus formájában is elérhető: A 90 perces önállóan végezhető kurzus célja, hogy konkrét, adaptálható példákon keresztül segítséget nyújtson az egyetem munkavállalói számára a MI eszközök hatékony, biztonságos és etikus integrálására a munkájuk során.

A poszter célja kettős: bepillantást enged egy intézmény konkrét, gyakorlati MI szabályozásába, valamint bemutatja, hogyan alakíthatók át a hagyományos, szövegszerű szabályozások interaktív, digitális formába, lehetővé téve a résztvevők számára az önálló tanulást.

Az interaktív poszter külön foglalkozik a szabályzó dokumentum önjáró kurzusának résztvevői visszajelzéseivel – ezzel is segítve a jógyakorlat adaptálhatóságát, további fejlesztési lehetőségeit.