VII. Oktatásinformatika a felsőoktatásban konferencia és szakkiállítás

A poszter a mesterséges intelligencia felsőoktatási integrációjának pedagógiai és minőségbiztosítási kereteit mutatja be. Kiindulópontja a munkaerőpiaci elvárások, a digitális készséghiány és az MI gyors terjedése közötti feszültség. A téma ezért aktuális és szakmailag indokolt, egyúttal szorosan kapcsolódik „A mesterséges intelligencia szerepe a digitális tartalomfejlesztésben” című kategóriához.
A bemutatott modell a DigComp 3.0 digitális kompetenciakeretet és a 21CLD tanulástervezési szempontrendszert kapcsolja össze. A DigComp 3.0 a hallgatói digitális és MI-kompetenciák fejlesztéséhez ad korszerű referenciakeretet, míg a 21CLD dimenziói a tanulási tevékenységek pedagógiai tervezését és elemzését támogatják. A két keret együtt lehetővé teszi, hogy az MI-használat tudatosan tervezett tanulási helyzetekben jelenjen meg, és kapcsolódjon a tudásépítéshez, az együttműködéshez, az önszabályozáshoz, a problémamegoldáshoz és a kommunikációhoz.
A poszter kiemelt eleme a feladatszintű döntési fa, amely áttekinthetővé teszi az MI lehetséges szerepeit az oktatási folyamatban. A vizualizált protokoll segíti az explicit és implicit MI-használat szabályozását, valamint támogatja a hallgatói kognitív munka védelmét és az értékelési folyamatok minőségbiztosítását.
A bemutatott rendszer gyakorlati értéke abban áll, hogy az elméleti kereteket konkrét, projektalapú tanulási eszközzé alakítja. Ezáltal olyan adaptálható modellt kínál, amely más felsőoktatási intézményekben is felhasználható a hallgatói digitális kompetenciafejlesztés és a felelős MI-integráció támogatására.

A mesterséges intelligencia (MI) mindennapi és tudományos életünk megkerülhetetlen eszközévé vált, amely világos utasítások mentén képes szövegeket, képeket vagy azonnali válaszokat generálni. E tanulmány elsőként az MI kulcsfontosságú jellemzőit mutatja be, összehasonlítva a hagyományos és az MI-vel támogatott tudományos munkát. Ezt követően nemzetközi áttekintést nyújt a vezető európai egyetemek szabályozási gyakorlatairól, rávilágítva a technológia egyetemi hasznosságára. A poszter részletesen elemzi az MI alkalmazásának előnyeit és veszélyeit, majd bemutat olyan alternatív kutatási platformokat is, amelyek nem MI-alapúak.

A műszaki felsőoktatásban egyre nagyobb kihívást jelent a hallgatói motiváció fenntartása és a tanulási folyamat hatékony támogatása. A poszter egy integrált kurzusfejlesztési modellt mutat be, amely a Moodle LMS, digitális médiatartalmak, aktív tanulási módszerek és a generatív mesterséges intelligencia tudatos alkalmazására épül. A kurzus négy egymást kiegészítő pillérre épült: jegyzetre, Moodle LMS környezetre, Panopto oktatóvideókra, valamint az előadások és gyakorlati foglalkozások összehangolt rendszerére. Az oktatási folyamatot a Moodle LMS-ben elhelyezett tananyagok mellett a Wooclap rendszerben megvalósított belépő (entry) és kilépő (exit) kvízek egészítették ki, amelyek a tanórák elején a meglévő tudás aktiválását, a végén pedig a tanulási eredmények azonnali visszajelzését szolgálták. A hallgatói tanulást emellett folyamatos reflexiós feladatok, fórumtevékenységek, projektmunka, valamint automatizált értékelési és adminisztrációs megoldások támogatták.

A generatív mesterséges intelligencia a kurzusfejlesztés támogató eszközeként jelent meg, amelyet az oktató felügyelete mellett Moodle- és Wooclap-kompatibilis kvízek, feladatok és tanulási tevékenységek tervezésére és előállítására használtunk. Az MI alkalmazása jelentősen gyorsította a kurzusfejlesztési folyamatot, és hozzájárult a változatosabb, differenciáltabb feladatstruktúra kialakításához.

Az eredmények szerint a digitális és MI-támogatott kurzusmodell növelte az átláthatóságot, csökkentette az oktatói terhelést, és javította a visszajelzési mechanizmusok hatékonyságát. Összességében a tudatosan integrált LMS-, Wooclap- és MI-alapú oktatási környezet hozzájárul a hallgatói aktivitás és tanulási eredményesség növeléséhez.

A polgári jog oktatásának egyik legnagyobb kihívása, hogy a hallgatókat év közben rendszeres, folyamatos tanulásra sarkalljuk. A polgári jogi joganyag nagy terjedelmű és nem lehet kizárólag a vizsgaidőszakban néhány nap alatt felkészülni belőle úgy, hogy az információ ne csak a rövid távú memóriában rögzüljön. A hallgatók egy része ennek ellenére kizárólag a vizsgaidőszakban fordít időt a tanulásra, aminek egyenes következménye a bukás, illetve a gyenge teljesítmény. A kizárólag a rövid távú memóriába került információk nagy része a vizsgát követően törlődik, így a következő félév polgári joganyaga nem tud ráépülni egy biztos alaptudásra, így még nagyobb kihívás lesz a hallgatónak elsajátítani azt a tudást, amelyet a munkaerőpiac elvár. Tekintettel a polgári joganyag nagy terjedelmére, év közben az oktatástól venné el az időt az órán való számonkérés, ezért olyan új módszer kialakítását javaslom, amely a hallgatót a folyamatos tanulásra sarkallja, de ennek számonkérése nem az előadások és a szemináriumok keretében történik, hanem az online térben, ellenőrizhető módon.

A generatív mesterséges intelligencia gyors térnyerése új pedagógiai kihívások elé állítja a felsőoktatást. A nemzetközi szakirodalom egyre nagyobb hangsúlyt fektet az AI tudatos, etikus és pedagógiailag megalapozott alkalmazására, ugyanakkor továbbra is kevés olyan gyakorlati modell áll rendelkezésre, amely a mesterséges intelligenciát nem önálló tananyagelemként, hanem a tanulási folyamatot támogató pedagógiai eszközként integrálja.
A bemutatott interaktív poszter egy tízhetes, ChatGPT-támogatott tanulásmódszertani kurzust ismertet, amely az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán valósult meg. A kurzus célja nem a mesterséges intelligencia használatának oktatása volt, hanem a hallgatók önszabályozott tanulásának, önreflexiójának és tanulási tudatosságának fejlesztése generatív AI-eszközök pedagógiailag tervezett alkalmazásával.
A poszter digitális és interaktív megoldások alkalmazásával szemlélteti a kurzus felépítését, a tanulási folyamat főbb szakaszait, valamint a megvalósítás során szerzett tapasztalatokat. A bemutatás célja, hogy a látogatók önállóan is átláthassák a kurzus pedagógiai koncepcióját, a tanulási folyamat szervezését és az alkalmazott módszertani megoldásokat.
A bemutatott megközelítés olyan adaptálható pedagógiai modellt kínál, amely más felsőoktatási kurzusokba is beépíthető, és hozzájárulhat a tudatos, reflektív és önszabályozott tanulás fejlesztéséhez a mesterséges intelligencia korában.

A digitális poszter a rugalmas tanulás megvalósítását mutatja be részidős felsőoktatási képzésekben, oktatói tapasztalatok alapján. A téma több konferencia témához is kapcsolódik, a digitális eszközök innovatív tanítási-tanulási alkalmazásához, a módszertani megújulást támogató digitális megoldásokhoz, valamint a fizikai és virtuális tanulási terek újragondolásához.
A téma aktualitását az adja, hogy a felsőoktatásban a hallgatói sokszínűség növekedése, a demográfiai kihívások és az élethosszig tartó tanulás támogatásának igénye egyszerre teszik szükségessé a rugalmasabb, alkalmazkodóbb tanulásszervezési formákat. Ez különösen fontos a részidős hallgatók esetében, akik gyakran munka és családi kötelezettségek mellett tanulnak, eltérő előzetes tudással, tapasztalatokkal és tanulási szükségletekkel rendelkeznek.
A kvalitatív kutatás 11 oktatói interjú és 8 kurzustematika kvalitatív tartalomelemzésével vizsgálja azt, hogy a részidős felsőoktatásban tanító oktatók hogyan értelmezik és valósítják meg a rugalmas tanulást, milyen kihívásokkal szembesülnek, valamint milyen intézményi és szervezeti feltételek támogatják annak megvalósítását a neveléstudományi és gazdaságtudományi képzési területeken.
A Genially felületen készülő digitális poszter kattintható dimenziótérképpel és menüpontokkal, valamint összegző kártyákkal segítik az önálló értelmezést. A bemutatott keretrendszer más részidős képzésekben is adaptálható, különösen a hibrid, aszinkron, rugalmas értékelési és oktatói támogatási megoldások fejlesztésében.

A poszter az AU-TPRS-t, egy saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciával integrált nyelvtanítási rendszert (A0-B1+) mutatja be, amely a Comprehensible Input elméletre (Krashen) és a TPRS módszertanának továbbgondolására épül. A módszer bemutatása került a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete 2026. április 18-án „Kreaktívan” címmel megrendezett Nyelvtanári Módszertani Konferenciáján is.

A témaválasztás aktualitását az adja, hogy a felsőoktatásban és a nyelvoktatásban az AI-integráció jellemzően eszközválasztással kezdődik, és csak utólag keres hozzá pedagógiai indoklást. Ezzel szemben az AU-TPRS fordított logikát követ: a módszertan eleve meghatározza az AI-eszközök alkalmazásának pontjait és funkcióját, nem fordítva.

A poszter bemutatja a rendszer módszertanát, és minden fázishoz konkrétan hozzárendeli az AI-eszközök szerepét (történetgenerálás, szókincs- és nyelvtani elemek felhasználása, vizuális támogatás). A tartalom előreláthatóan vizuálisan tagolt, színkódolt blokkokkal és folyamatábrákkal épül fel, hogy a közönség önállóan, magyarázat nélkül is követni tudja a rendszer logikáját.

Az alkalmazhatóság szempontjából a poszter egy lezárt esettanulmányt is tartalmaz, amely igazolja a módszer gyakorlati működését, valamint bemutatja, hogyan csökkenthető a tanári felkészülési idő (kb. 40 percre epizódonként) a pedagógiai mélység feláldozása nélkül.

A rendszer más nyelvoktatási kontextusokba is adaptálható, mivel annak alapelvei (pl. az AI-integrációs pontok kijelölése, vagy akár a módszer szemléletéhez igazodó tananyagok) nem egy adott AI-platformhoz, hanem egy megalapozott módszertani logikához kötöttek.

Az idegen nyelvi kommunikációs készség önálló fejlesztése hiteles beszélgetőpartner hiányában korlátozott. Ez különösen igaz az orvosi szaknyelv oktatásában, ahol a betegkikérdezés a kommunikációs kompetencia egyik legfontosabb eleme. Ennek a didaktikai problémának a megoldására a generatív mesterséges intelligencián alapuló digitális tanulástámogató rendszert fejlesztettem ki.

A fejlesztés középpontjában oktatási célra tervezett Custom GPT-k állnak, amelyek az oktató által megtervezett forgatókönyvek alapján működnek. A virtuális beteg kizárólag a tananyagban szereplő szókincsre és kommunikációs mintákra épül, a hallgatók kérdéseire pedig előre meghatározott válaszokat ad. Ezáltal biztonságos, kontrollált környezetet biztosít a betegkikérdezési készség önálló fejlesztéséhez.

A párbeszédgyakorlást hanganyaggal ellátott digitális szókártyák is támogatják, amelyek a hallgatók által ismert és kedvelt Anki alkalmazásban készültek. Az audioanyag nemcsak a szókincs elsajátítását, hanem a helyes kiejtés gyakorlását is segíti, és előkészíti a Custom GPT-kkel történő kommunikációt.

A Genially felületen készülő interaktív poszter bemutatja a fejlesztési folyamatot, a hallgatói igényfelmérés eredményeit, a pilot projekt tapasztalatait, valamint működő példákon keresztül a Custom GPT-k alkalmazását. A fejlesztés nem egy általános AI-eszköz alkalmazását, hanem egy oktató által megtervezett, didaktikailag kontrollált gyakorlási módszert mutat be. A bemutatott módszer más szaknyelvi területeken és kommunikációs készségek fejlesztésében is adaptálható, miközben a generatív mesterséges intelligencia nem helyettesíti az oktatót, hanem az oktató által megtervezett tanulási folyamatot támogatja.

A hazai felsőoktatásban létrejött oktatásmódszertani központok legfőbb funkciója az oktatás színvonalának emelése, melyet elsősorban az intézményi oktatói munka támogatásával, a digitális oktatási eszközök fejlesztésével, valamint az oktatók/tanárok folyamatos szakmai továbbképzésének biztosításával valósítanak meg. A tömegoktatássá vált felsőoktatásban a minőség fenntartásának kulcsa a kompetenciafejlesztésre való áttérés lenne, mely a gyakorlatorientált tudást, az önálló problémamegoldást és a kritikus gondolkodást helyezi előtérbe, biztosítva a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő versenyképes diplomát. Azonban a tömegoktatás keretei nehezített terepet jelentenek a hallgatói kompetenciafejlesztés megvalósításában. Erre a problémára az egyik lehetséges megoldás, ha az egyetem minden eszközt bevetve, több oldalról teremt lehetőséget a hallgatók kompetenciafejlesztésére.
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Oktatásmódszertani Központja ehhez kapcsolódva az elmúlt két évben kibővítette alaptevékenységéhez tartozó célcsoportját és komplex, több részterületre kiterjedő támogatást nyújt a hallgatóknak. Jógyakorlatunkon keresztül szeretnénk bemutatni, hogy egy 8 főből álló szakértői csapat, mekkora hallgatói körben tud különböző módszerekkel hatást gyakorolni a hallgatói attitűd formálásra és a kompetenciafejlesztésre.

Az interaktív könyvbemutató Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban – PedagógiAI kiegészítés című felsőoktatási kézikönyv digitális tartalomfejlesztéshez kapcsolódó elemeit mutatja be. A könyv a felsőoktatási oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztését támogatja: a DigCompEdu keretrendszer hat kompetenciaterületére épülve gyakorlati példákon keresztül mutatja be a digitális technológiák alkalmazását a tananyaggyártás, a szakmai önfejlesztés, a tanítás, az értékelés, az inklúzivitás és a tanulói digitális komptenciák fejlesztése terén.

A 2026-os, második kiadás pedig a DigCompEdu AI (Bekiaridis & Attwell, 2024) alapján az MI-kompetenciák fejlesztésével bővült at, tématerületenként és oktatói tevékenységekhez rendelve, kitérve a kapcsolódó etikai megfontolásokra is.

A bemutató középpontjában a digitális tartalomfejlesztés és a generatív mesterséges intelligencia felsőoktatási alkalmazása áll. Külön figyelmet kapnak a kötethez kapcsolódó, rövid szakértői videók, amelyek az MI-alapú tartalomelőállítás lehetőségeit, pedagógiai felhasználási módjait, valamint az etikus és kritikus alkalmazás szempontjait dolgozzák fel. A résztvevők QR-kódok segítségével közvetlenül hozzáférhetnek a videós tartalomhoz, továbbá a kézikönyv felfedezését segítő interaktív feladatokhoz minden minden fejezethez kapcsolódóan.

A poszter központi kérdése: hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a digitális tartalomfejlesztést, milyen új lehetőségeket teremt a tanulás- és tanítástámogatásban, valamint miként támogathatja a módszertani megújulást a felsőoktatásban. A könyvbemutató nem csupán a kötet ismertetésére vállalkozik, hanem közös gondolkodásra is hív a digitális tanulási tartalmak és az MI által támogatott fejlesztési gyakorlatok jövőjéről.

2012-ben hoztuk létre az Edutus Egyetem Sportolói Programját azzal a céllal, hogy az élsportolók számára valódi lehetőséget biztosítsunk a felsőfokú tanulmányok és a versenysport összehangolására. A képzési és vizsgarendszert kezdettől fogva úgy alakítottuk ki, hogy az igazodjon a sportolók speciális időbeosztásához és felkészülési ciklusaihoz.

Már 2012-ben lehetővé tettük, hogy hallgatóink online kapcsolódjanak be az előadásokba és szemináriumokba, valamint az oktatási anyagokat és az előadások felvételeit bármikor visszanézhessék. Emellett olyan innovatív, tanulást támogató módszereket dolgoztunk ki, amelyek elősegítették, hogy hallgatóink aktív sportolói pályafutásuk mellett is sikeresen szerezzék meg diplomájukat.

Programunk eredményességét jól mutatja, hogy a 2016-os és a 2021-es olimpiai játékokon részt vevő, hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar sportolók közül a legtöbben az Edutus Egyetem hallgatói voltak. Meggyőződésünk, hogy sikerünk alapját a korán megvalósított digitalizációs fejlesztések, valamint a hallgatók egyéni igényeihez igazított, rugalmas tanulmányi rendszer jelentette.